Ki az az „én”, amikor megszűnik az Ego és eggyé válik minden?
Amíg az ego irányít, addig az életemet egyfajta “robot” üzemmódba élem, kiszolgáltatva a “jó és a rossz” azonosulásaival, ezzel hamis képet alkotva a Világról…
Milyen Világban élnénk, ha olyan Világot teremthetnénk Magunknak, amilyenre igazán szívből vágyunk? Ha szívből és örömből élnénk? Ha választásainkat és lehetőségeinket nem szűkségből, hanem vágyból, örömből teremtenénk?
Ha nem tehetetlenül állnánk es okolnánk az “embereket”, a “sorsot” az “Univerzumot”, vagy a „körülményeket” az életünkben, hanem fognánk Magunkat, Önmagunkba néznénk és felelősséget vállalnánk, azért, ami Vagyunk, amilyen energiát Magunkból árasztunk és áramoltatunk?
Ebben az Univerzumban minden energia, minden-mindennel kapcsolódik, állandó vonzásban és együttműködésben egymással.
Azt vonzod, Ami Te vagy! Az energia minőség (rezgésszáma), ami Belőled árad, ahhoz tud hozzákapcsolódni, ami azonos rezgésszámon rezeg.
Addig, amíg a tudatalattidban, a tudatodban, az energetikai rendszeredben, vagy a testedben bármilyen mélységben meglapul még a félelem, a fájdalom, a bűntudat, a bizonytalanság energia, addig az kapcsolódni fog, mindenre és Mindenkire, ami körülötted ugyanez az energia. De mi van akkor, ha ezeket az energiákat letisztítjuk?
Milyen Világban élhetnénk, ha szenvedések helyett örömből, szívből élnénk? Ha felismernénk az energiákat, amikkel azonosulunk és ha felismernénk az energiákat Magunk körül?
Ne akard megváltoztatni Önmagad, hiszen ezzel azt üzened, hogy baj van Veled, pedig nincs! Egy tökéletes rendszer részeként, teljes egységet alkotva Önmagaddal és a mindenséggel, egy része vagy az Egésznek, miközben Benned van a Teljesség! Feladattal, értékekkel és képességekkel érkeztél a Földre! Ne megváltoztatni akard ÖnMAGad, helyette fedezd fel Ki az a csoda és szeretet, Aki Te valójában vagy, hogy mi az, amivel hatsz, amit adni tudsz a Világnak. Tisztítsd le, pucold ki a rendszeredből mindazt, ami nem engedi, hogy ezt észrevedd és azt a tökéletes csodát éld, Aki vagy!
Ha egy mindenség, a tökéletesség része vagyok, hogyan merülhet fel Bennem egyáltalán, hogy „nem vagyok „elég jó”? Milyen „jogon” állítom, hogy egy tökéletes rendszer részeként, ahol önmagában minden energia teljes és az egy egész része és megnyilvánulása, ami mindenben és Mindenkiben jelen van és tökéletes harmóniába és rendszerben működik egymással, az nem elég jó? Mit jelent az egyáltalán, hogy „nem elég jó”? Mi az, hogy „jó”? És mi az, hogy „rossz”? Mi az, ami azt mondatja Velünk, hogy hasonlítgassunk, hogy egymáshoz viszonyítsunk, hogy címkézzük, minősítsük az embereket, a helyzeteket, a megéléseinket, ÖnMAGunkat?
Milyen nézőpontokból alkotjuk a valóságunkat? Hogyan lehetséges, hogy ha a tudatomban, vagy tudatalattimban változás történik, vagy egyszerűen „csak” nézőpontot váltok, akkor minden, amit „valóságnak” hittem, a másodperc töredéke alatt omlik össze és mutatja meg egy másik nézőpont összefüggései által magát egy újabb „valóság”, ahol mindennek az ellenkezője is igaz lehet a korábban vélt „igazságnak”? Akkor az már nem valóság, vagy nem igaz, amit korábban hittem, vagy az új kép lesz az igaz? Mi az, amit igaznak gondolok a Valóságról és mik az a nézőpontok, amik ezt a képet alkotják? Mi van akkor, ha 3d-s emberi életünk „csak” egy megnyilvánulása, egy kivetítése más „valóságokban” történő energiák működésének?
Minden jog fenntartva. | 2023 | Nézőpontból.hu
